Panacea: Minden bajra gyógyír!
Kérdezze gyógyszerészét: +36 30 456 76 04
kosár0
kosár

Kosár

A kávé – harmadik rész

Ebben a részben azt nézzük meg, hogy milyen hatással van a kávé az egészségünkre, illetve milyen szerepe van a különböző betegségek megelőzésében.

Vérnyomás

A kávé a vérnyomást komplex módon befolyásolja. A kávét nem fogyasztókban a kávé átmenetileg megemeli a vérnyomást, ugyanakkor a rendszeresen kávét fogyasztók között a kávé, a tolerancia kialakulása miatt, nem befolyásolja a vérnyomást vagy minimálisan még csökkenti is. El kell különíteni a koffein és a kávé hatását a vérnyomásra. A koffein emeli a vérnyomást, amit a kávé egyéb komponensei ellensúlyoznak. Következésképpen, nem csak a koffein a felelős a kávénak a vérnyomásra rövid és hosszú távon gyakorolt hatásáért.
Inzulinérzékenység, 2-es típusú diabetes mellitus, metabolikus szindróma
Koffeintartalmú kávé fogyasztása esetén is hasonlóak voltak az eredmények, amit nem tapasztaltak koffeinmentes kávé után. A kávé tartós fogyasztása csökkenti a 2-es típusú diabetes mellitus kialakulásának a kockázatát. Ezt elsősorban a kávé antioxidáns, adiponektinszintet emelő, az inzulinrezisztenciát csökkentő hatásával magyarázzák, ami annál kifejezettebb, minél több kávét fogyaszt valaki.

Lipidszintek

A kávéban a koleszterinszintet kifejezettebben, az LDLkoleszterin-szintet kisebb mértékben növelô vegyületek, találhatók. A kávéitalban ezeknek a mennyisége függ az elkészítés módjától: a főzött vagy a forró víz átáramoltatásával készülő kávé (török kávé, „kotyogóval” készített kávé) jobban emeli a lipidszinteket, mint a filteres kávé, mert a filter megköti a diterpéneket, a nagy nyomással, gyorsan készülő eszpresszóba is kevés kerül ezekből a vegyületekből a rövid kontaktidő miatt.

Coronariabetegség

Hosszú ideig tartotta magát az a vélemény, hogy a koffein fogyasztása, beleértve a kávét is, a cardiovascularis rendszerre kedvezôtlen hatású, növelheti az akut myocardialis infarktus kockázatát. Ezek a korai tanulmányok valószínûleg számos járulékos tényezôt (dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás, telített zsírok fogyasztása, fizikai tevékenység) nem vettek figyelembe. Egy 2009-ben publikált, tanulmány eredménye szerint a kávét egyáltalán nem vagy legfeljebb egy adagot fogyasztó személyekkel összehasonlítva a nagyobb mennyiségû kávé 13%-kal csökkentette a coronariabetegség gyakoriságát.

Szívelégtelenség

A kávé fogyasztása és a szívelégtelenség elôfordulása között U alakú összefüggést mutattak ki. A legkisebb volt a szív elégtelenség gyakorisága napi négy adag kávé fogyasztásakor, az ennél kisebb és nagyobb mennyiségek növelték a szívelégtelenség kockázatát. Az eredményeket nem befolyásolta a nem, a kórelôzményben szereplô szívinfarktus vagy diabetes mellitus.

Szívritmuszavarok

A koffein fogyasztása és a szívritmuszavarok kockázata közötti összefüggések korábban ellentmondásosak voltak. Az újabb vizsgálatok eredményei szerint a rendszeres kávéfogyasztás csökkenti a ritmuszavarok valószínűségét. A kávéfogyasztás és a ritmuszavarok gyakorisága között fordított összefüggést mutattak ki, napi négy kávé fogyasztása esetén volt a legkisebb a ritmuszavarok gyakorisága. Több tanulmányban a koffein bevitele kávé, tea, kóla formájában nem növelte sem a pitvarfibrilláció, sem a pitvarlebegés kockázatát.

Szélütés

A rendszeres kávéfogyasztás csökkenti az ischaemiás eredetû szélütés gyakoriságát.

Kávéfogyasztás és rák

A nagyobb mértékű kávéfogyasztás a kisebb mértékűvel összehasonlítva, csökkenti a prosztatarák, az endometriumrák, a szájüregi rák, a melanoma, a leukémia, a nem melanoma típusú bőrrák és a májrák gyakoriságát. Összességében a kávé csökkenti a rákos betegségek kialakulását, de a dohányzó személyekben a kávéfogyasztás ugyanakkor növelheti a rák okozta halálozást Egyéb típusú rákok és a kávéfogyasztás között nem találtak összefüggést.

Kávéfogyasztás és más betegségek

– A kávéfogyasztás mellett kisebb a kockázata a Parkinson-kórnak, a depressziónak, a kognitív zavaroknak. Más tanulmányok eredménye pedig azt mutatta, hogy a kávéfogyasztás 27%-kal csökkenti az Alzheimer-kór gyakoriságát.
– Vannak olyan esetek, amikor a nőknél és a férfiaknál kifejtett hatása ellentétes. Minden egyes adag kávé a csonttörések kockázatát nőkben 5%-kal növelheti, férfiakban 9%-kal csökkentheti. A kávénak a csonttörési kockázatot növelő hatását nőkben az egy adag kávéhoz hozzáadott 30 ml tej ellensúlyozhatja.
– A jelentős mértékű kávéfogyasztás (naponta több mint 200 mg koffein, azaz két adag kávé) növeli a kis születési súly, az elsô és a második trimeszterben bekövetkező vetélés vagy koraszülés kockázatát. A harmadik trimeszterben már nem befolyásolja a kávé a koraszülési gyakoriságot. Nagyobb mértékű kávéfogyasztás nem növeli a velőcső-záródási rendellenességeknek, a szájhasadékoknak és a congenitalis szívhibáknak a kockázatát.
Koffein mentes kávé fogyasztásakor nem észlelhetôk a kedvezôtlen hatások a várandósság alatt.
– A kávé számos gyógyszer felszívódását akadályozhatja, például a vaskészítményekét és az L-thyroxinét ( szintetikus pajzsmirigyhormon), ezért jobb ezeket a készítményeket legalább egy órával a kávé előtt vagy legalább két órával utána bevenni.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a kávéfogyasztás az esetek túlnyomó részében kedvező hatású az egészségre, növeli a fizikai és szellemi teljesítőképességet, csökkenti a teljes és a cardiovascularis mortalitást, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, számos rák gyakoriságát, kedvező hatású májbetegségekben, egyes neuro pszichiátriai betegségekben. Bár nőkben fokozhatja a csonttörések rizikóját, ez jól ellensúlyozható tejfogyasztással. Várandósság alatt csak kis mennyiségben fogyasztható a koffeintartalmú kávé.

Az első, és a második részt is édemes elolvasni!